Kedves Edit!

Azért írok neked, mert a gazdim kicsit elfoglalt. Meg valamiért tegnap óta szomorkodik, és hiába próbálok emailt küldeni, vagy a messengeren üzenni neki, egyszerűen nem veszi a lapot.....!? Pedig alapból nagyon ott van ám a mai internetes világban is mindenhol! Ezért is nagyon bírom! Persze ennek azért hátránya is van.....Időnként ahelyett hogy a fülemet vakargatná, "posztolgat"......vagy mi. Sőt....a legmeglepőbb szitukban bukkan fel fényképezőgéppel a kezében, és nem sokkal utána már jelzik is a haverok, hogy már megint fenn vagyok a neten! 

De ha neki ez tetszik...? Naná hogy nem bánom! A haverommal, Tigivel persze ha már lúd, legyen kövér, adunk is rá alapot! :-)

Na de kissé elkanyarodtam az eredeti témámtól.Amiért megkerestelek téged. Szóval hogy nem értem miért is szomorú. Jó.....jó....tegnap történt valami, ami kicsit másképpen végződött mint eddig. Sajnos időnként előfordult már hogy rám jött valami fura izé, és olyankor kicsit mintha nem én lettem volna. Nem tudom mik voltak ezek az izék, amik hol hosszabb, hol rövidebb ideig tartottak, de én akkor sem féltem, mert tudtam a Gazdim ott van mellettem, és amint újra a magamhoz képest normális leszek, még az eddigieknél is több szeretgetést, jutalmat kapok!! :-) Mert minden rosszban van valami jó!! :-)

Szóval tegnap is valami hasonló izé történhetett velem, azzal a különbséggel, hogy szépen, csendben belealudtam, és egyszer-csak már máshol találtam magam....A Gazdimat most felülről látom, mintha sírdogálna.....Lehet hogy megint Tigi csinált valami rosszat?? Biztos elcsórta a műkönnyét.....Vagy azért szomorkodik mert én leléptem? Bakker.......pedig akartam szólni!! Csak valahogy olyan gyorsan jött!!

Szóval akkor most szólok!!! Üzenek!! Hallóóóóó!! Gazdiiii!!

Ne haragudj hogy eltűntem.

Tudod nagyon jó dolgom volt ám nálad!! Hiszen megmentettél, és tudom hogy nagyon szerettél!! És abban a kb 28 kutyaévben amit Veled töltöttem, annyi-de annyi klassz dologban volt részem!!!

Előszöris mikor hozzád kerültem, mindjárt lett 2 nagyon jó haverom!! Csúcsklassz ám hármasban heverőzni jó melegben, kényelemben, szeretetben!! Eddig én ezt nem tudtam ám!!

Aztán Manó valahogy úgy járt, mint tegnap én.......azaz meglépett. De Tigivel kettesben is csupa izgalom volt az élet! És még egy csomó klassz emberbarátom is lett!! Ki hitte volna?? Hisz addig leginkább csak bántottak. De Nálad még a furaruhás emberek is jó fejek voltak.....akár pemzlivel, akár létrával mászkáltak.

Akik meg a Te Barátaid, azok az enyémek is lettek! Tök jófejek!!

De egy ugatás mint 100 jutifali!

Miattam ne szomorkodj ám!! Csúcsklassz kutyaéletem volt Nálad, és hidd el, nem is kívánhatnék jobbat!! Figyellek ám titeket innen felülről, és légyszi a haveromnak, Tiginek is mondd meg, ne keressen, de ne izguljon, sok-sok év múlva újra találkozunk! Manó is itt van velem, és már mutatott egy csomó klassz dolgot!! Itt neki sem fáj semmije, és nekem sem jönnek azok az izék!! 

Minden televan jutifalikkal, és egy csomó klassz papucs, és cipő hever szana-szét!! 

Most el is búcsúzom, mert olyan izgi itt minden!! De még néhány emlék a Te jóvoltodból! (klikk a kép mellé....vagy hova....)

Gazdi kérlek vigyázz magadra!! Ne hagyd hogy Tigi randalírozzon, és könyörgöm!!! Ne mássz létrára!!!! És nem kell annyit takarítani sem!! Egy kis kosz direkte jót tesz! Nekem elhiheted!

Nyalom a füled és csóva-csóva!

 Üdv Molly és Manó. Szeretünk!