Táncos-bulis visszapillantó

Az utóbbi években kevésbé pörgősek a szilveszterek.....de volt ez bizony másképpen is.

A Salsa La Cubana-nak,

és első sorban Lili Garcesnek

köszönhetően sok-sok fellépésen, versenyben, buliban vehettünk részt.

Farsangok, Valentin napok, Wellness workshopok, Szilveszterek, és még mennyi minden!

Nekem személy szerint idén a TIZENHATODIK évem lesz, amit ebben a kivételes társaságban táncolhatok remélhetőleg végig.

Ezalatt az idő alatt sok mindenen mentünk közösen keresztül. Új emberek jöttek, régiek elmaradtak.

De maradt egy kemény mag, egy KuBaráti társaság, akikről tudjuk, bármiben benne vannak, bármiben segítenek.

A Liliféle KubaiSalsa utánozhatatlan, és kivételes. Nyilván azért, mert belőle csak 1 van. :-)

Régen tudjuk: "Salsázni sok ember tud...De a Salsa Lili Garcestől tanulva, azért egy egészen más kategória!!! " ️

Ezt a szabályt csak erősítheti az a "szállóige" ami a családunkban hangzott el anno apósomtól, mikor megkérdezte

-Mióta is jártok ide táncolni?

-Mondtuk akkor : úgy 6 éve.

-És még nem tanultátok meg??? :-)

Persze mondhatnánk, " jó pap holtig tanul"! :-) Vagy apáca...nodepláne Apácinella.

Mivel azért sehol máshol nem láttak még igazi KubaiSalsa Ezüstlakodalmat ugyebár???

De az igazság az, hogy azt a néhány hetet is nehezen viseljük a Salsa, és Lili nélkül ami a nyári és téli szünetek miatt van. Most ugye a karanténos rémálom zárlatokról ne is beszéljünk.....

Gyakran előfordult hogy bár majd kinyuvadtam a munkahelyemen, fejvesztve rohantam táncolni mert tudtam, itt kitombolhatom a feszültséget, nagy röhögések vannak, és tutira jól fogom magam érezni! Max a "Tantónéni" szekál, és szól be, hogy ne aludjunk, ébresztő, gyerunkmáááár! De Őt meg ezért is szeretjük. Igaz......egy ideje el-el gondolkodunk hogy kap tőlünk ajándékba egy ostort, vagy azt a csattogó izét, amit az Abigél filmben a tornatanárnő használt. :-)

No de a lényeg hogy azt a sok felhőtlen pillanatot amit ezek alatt az évek alatt átéltünk, már nem veheti el tőlünk senki!

Hogy az első egyhetes SalsaCamp alatt egy pillanatig sem jutott eszembe a meló, nem hallgattunk híreket, inkább vagy 8 órát táncoltunk naponta, hajnalig buliztunk, aztán még napkeltéig énekeltünk gitározva.

Hogy szinte alig lepődtem meg mikor egy bugyingót találtam a kocsi hátsóülésén, vagy mikor egy aranybudzsis chippendale produkciót kaptam a szülinapomra. Mondjuk a Fiam a mai napig emlegeti hogy nem mindenki láthatta az anyukáját rúdtáncolni egy bulibuszon.....De a Guantanamera gyakori éneklése közben is csak nekünk jut eszünkbe keresztet vetni, és emlékezni egy asztal alá hasoncsúszós hajnali figurára.

Hogy a "kacsató" hol található, és hogy van mikor fájhat a "tyukom".

Az persze nem csoda, ha így ünnepek után bárkinek nagyobb lesz a gumicsónakja, viszont mázli ha van a nézők között akitől kölcsön lehet kérni egy melltartót!!

Van ám nálunk még hab is a tortán!!

Név szerint A Latin Combo!!

Életem egyik csúcspontja volt úgy fellépni egy meglepetés születésnapon a Gresham-palotában hogy közben Ők koncerteztek!

Naná hogy még a térképről is lementünk már Miattuk!

Summázgatva bárhogy is, köszönöm hogy részesei lehettünk ennek a sok-sok pörgős, dilis, röhögős, néha kicsit sírdogálós, de mindenképpen különleges történésnek.