Egy NyugodtDíjas csajszi (nem)mindennapjai :-) 1.
Most akkor az vagyok, vagy nem vagyok?
És elérkezett 2020.09.01.
Úgy tudom nyugdíjas lettem. Mert van olyan szerencsémre, hogy "Nők 40". És nekem bizony letelt, ami egyébként sem piskóta, az egészségügyben meg nodepláne. Mi több, elmondhatom, az utolsó évemre rákerült a korona.....bakker.Persze nem 100%, mivel a hivataltól semmiféle papírom, igazolásom, értesítésem nincs róla. Pedig már meg van az utódom, és indulhat a betanítás. Mert tizedikéig még felkérésre dolgozom. Ami egyenlőre a dolgot alátámasztja egyedül a "banyatank" , amit kedves barátaimtól enyhe célzásképpen még a szülinapomra előlegként kaptam. :-)
Nem is olyan könnyű dolog ez a betanítósdi. Mondjuk az első napokban idő is alig van rá, hiszen a rendelőben non-stop csörög 2-3 telefon, válaszolni kell a folyamatosan érkező emailokra, és bár csak előzetes megbeszélés alapján lehetne jönni, még is állandóan csengetnek a betegek. De én már látom az alagút végét.Ezért mondjuk naponta többször is megkapom kolléganőimtől a jókívánságokat, miszerint pontosan hová is menjek, illetve mit hová tegyek, mindezt nyilván abszolúte jóindulatúan, és csakis humorból. :-) Persze azért kicsit néha előtüremkedik a lelkiismeretfurdalásom, ami aztán pikk-pakk el is tűnik rövid időn belül, mert tutira kapok megint valami beszólást akár telefonon, akár személyesen.De csak a szépre emlékezem ( legalább is igyekszem ), és az egyik ilyen hogy még a karantén alatt az egyik rendelőhöz közeli kis pizzéria 2x is megajándékozta a műszakunkat finomabbnál finomabb ételekkel. Már akkor elhatároztuk a lányokkal, ha majd lehet beülünk oda ebédelni úgy is mint fizető vendégek.Pasta Finucci. Itt búcsúztattuk szeptember első hetét. 
Ami egyenlőre majdnem úgy telt, mint amikor még átlagosan dolgozó nővér voltam.Naponta rendelő, hétfőn, csütörtökön táncórák, jövés, menés, biciklizés.De már tudom.....fura lesz.Folyt.köv.:-)
Szólj hozzá!
