2023\01\29

Rackák menni Magyar Zene Háza

Nemrégiben volt éppen 1 éve hogy megnyílt a Magyar Zene Háza.

Nagyon vártam, és rögtön megszerettem. Az állandó kiállítás, a HangDóm , és úgy az egész egy csoda Azóta is terveztem hogy végre egy koncertre is elmenjünk. Persze kültérin már voltunk, az is remek volt, de mégiscsak a belső teremben lehet az igazi.

És eljött A Nap!

Az egyik kedvencünk, Ferenczi György és az 1ső Pest Rackák megtették nekünk ezt a szívességet.

Nem is akárhogy.

Az Eredő zenekar indította be a bulit, úgy, ahogyan azt a huszon-egynéhány éves koruk lendülete és apró újító trükkjeik megkövetelték, mégis hűen ragaszkodva az autentikus magyar népzenéhez.

Amindenit.

Az egy lányból és 3 fiúból álló társulat az első perctől elragadta a nézőket. Megint gyarapodott a kedvenceink listája!

A fenti fotó az Eredő zenekar FB oldaláról származik!

Amikor aztán a Rackákkal együtt zenéltek, már mindannyiunkat beszippantottak.

Tudom...az első sorban ülni talán a hangzás szempontjából nem a legnyerőbb.

De én szeretem látni a színpadon szereplők arcát, mimikáját, az egymásra kacsintásokat, a csillogást a szemükben, érzékelni azt hogy Ők is élvezik, hogy jól érzik magukat ott, ahol vannak! Hogy örülnek a másik sikerének, és elismeréssel tekintenek egymásra. Az apró mozdulataikat amivel segítik, előre tessékelik a kollégát, vagy épp "legyintenek" a bakiknál. Az Emberi oldalukat.

Látni ahogy Gyuri dagadó kebellel, csendes büszkeséggel terelgeti, óvja Borát, a lányát, aki a szemünk előtt nőtt fel, és akinek a hangját imádom.

És ahogy mindannyian tisztelik a másikat, nem sajnálva a dicséretet, gratulációt sem egymástól.

Mind az öten különlegesek, egyenként is zseniálisak, közösen pedig nem mindennapiak!

Mert így csak az igazán nagyok tudnak!

Nem melldöngetve előre nyomulni, hanem Együtt Zenélni!

Rövid szünet után aztán behívták az est vendégét, Raymond McLaint, akivel az Appalache-hegység autentikus népzenéjét mutatták be "McLain tolmácsolásában eredeti hangosítási, és megszólaltatási formában, EAR TRUMPET mikrofonokkal". Amihez mondjuk nem értek, de az biztos, hogy fergeteges volt, és a mikrofonok eszméletlenül furmányosan néztek ki.

Kis Ember, az óriások energiáival. Aztamindenit.

Az ő vezetésével varázsoltak el minket különböző felállásokban más vendégekkel együtt vagy épp "csak" ketten Ferenczi Györgyel.

Micsoda egy fenomenális este volt!

Repültünk velük hazánkból az Appalache-hegységbe, élveztük A Zenét, nevettünk, és meghatódtunk.

Sok-sok Racka koncerten jártunk már, különböző helyszíneken, persze kedvencünkkel, Kobucival az élen. Mindig tudtak újat mutatni, és sok-sok arcukat láttuk már.

De ez azt hiszem most feltették a koronát.

A helyszín, háttérben a Vajdahunyad-várával, és a korcsolyázókkal, a Vendégek, és Ők, így, együtt!

Aztaleborultszivarvégit! :-)

De hogy a mai trendhez méltóan csak írjak már valami negatívumot is....

Most komolyan.....végig csak ülni??? Mikor annyira kéne táncolni ezekre a dallamokra?? Fiúk! Azért.....nnnna! :-)

Szólj hozzá!

budapest zene dal kultúra koncert emberek magyarorszag zenekar liget happy együttes életdolgai magyarzeneháza

2023\01\06

Szentendrei barangolás

Az én szívem csücsökös :-)

Az én szívem nagyon fura lehet. Olyan csücskös.....Neeem....nem az az egy csücsök alul. Hanem sok csücskös!!

És az egyikben tutira ott lapul Szentendre.

Gyakran sétálunk itt, hol órákig, hol csak rövidebb ideig. De az biztos hogy mindig találunk valami újat amire rácsodálkozhatunk, vagy régit, amit már megszerettünk.

A kis zegzugos utcák,

cégérek,

táblácskák, faldíszek, festések.

Vagy egy kapu, egy ablak, netán csak egy kuka.

Megunhatatlan.

És naná hogy itt-ott 1-2 cicura is rátalálunk!

Ennyi szépség után persze igazán jár nekünk egy kis finomság. :-)

Na nem ez....bár marcipánból van. Hanem a kedvenc boltunkból egy kis forrócsoki. Mert megérdemeljük.

Nincs mit szépíteni azon ami szép. Szentendre megér egy estet. Vagy napot. Sőt többet ! Ugye hogy ugye?

Szólj hozzá!

élet hungary magyarorszag szentendre szeretem zegzug amiklasszunk eljszinesen szeretlekmagyarorszag

2022\01\06

Táncos-bulis visszapillantó

Az utóbbi években kevésbé pörgősek a szilveszterek.....de volt ez bizony másképpen is.

A Salsa La Cubana-nak,

és első sorban Lili Garcesnek

köszönhetően sok-sok fellépésen, versenyben, buliban vehettünk részt.

Farsangok, Valentin napok, Wellness workshopok, Szilveszterek, és még mennyi minden!

Nekem személy szerint idén a TIZENHATODIK évem lesz, amit ebben a kivételes társaságban táncolhatok remélhetőleg végig.

Ezalatt az idő alatt sok mindenen mentünk közösen keresztül. Új emberek jöttek, régiek elmaradtak.

De maradt egy kemény mag, egy KuBaráti társaság, akikről tudjuk, bármiben benne vannak, bármiben segítenek.

A Liliféle KubaiSalsa utánozhatatlan, és kivételes. Nyilván azért, mert belőle csak 1 van. :-)

Régen tudjuk: "Salsázni sok ember tud...De a Salsa Lili Garcestől tanulva, azért egy egészen más kategória!!! " ️

Ezt a szabályt csak erősítheti az a "szállóige" ami a családunkban hangzott el anno apósomtól, mikor megkérdezte

-Mióta is jártok ide táncolni?

-Mondtuk akkor : úgy 6 éve.

-És még nem tanultátok meg??? :-)

Persze mondhatnánk, " jó pap holtig tanul"! :-) Vagy apáca...nodepláne Apácinella.

Mivel azért sehol máshol nem láttak még igazi KubaiSalsa Ezüstlakodalmat ugyebár???

De az igazság az, hogy azt a néhány hetet is nehezen viseljük a Salsa, és Lili nélkül ami a nyári és téli szünetek miatt van. Most ugye a karanténos rémálom zárlatokról ne is beszéljünk.....

Gyakran előfordult hogy bár majd kinyuvadtam a munkahelyemen, fejvesztve rohantam táncolni mert tudtam, itt kitombolhatom a feszültséget, nagy röhögések vannak, és tutira jól fogom magam érezni! Max a "Tantónéni" szekál, és szól be, hogy ne aludjunk, ébresztő, gyerunkmáááár! De Őt meg ezért is szeretjük. Igaz......egy ideje el-el gondolkodunk hogy kap tőlünk ajándékba egy ostort, vagy azt a csattogó izét, amit az Abigél filmben a tornatanárnő használt. :-)

No de a lényeg hogy azt a sok felhőtlen pillanatot amit ezek alatt az évek alatt átéltünk, már nem veheti el tőlünk senki!

Hogy az első egyhetes SalsaCamp alatt egy pillanatig sem jutott eszembe a meló, nem hallgattunk híreket, inkább vagy 8 órát táncoltunk naponta, hajnalig buliztunk, aztán még napkeltéig énekeltünk gitározva.

Hogy szinte alig lepődtem meg mikor egy bugyingót találtam a kocsi hátsóülésén, vagy mikor egy aranybudzsis chippendale produkciót kaptam a szülinapomra. Mondjuk a Fiam a mai napig emlegeti hogy nem mindenki láthatta az anyukáját rúdtáncolni egy bulibuszon.....De a Guantanamera gyakori éneklése közben is csak nekünk jut eszünkbe keresztet vetni, és emlékezni egy asztal alá hasoncsúszós hajnali figurára.

Hogy a "kacsató" hol található, és hogy van mikor fájhat a "tyukom".

Az persze nem csoda, ha így ünnepek után bárkinek nagyobb lesz a gumicsónakja, viszont mázli ha van a nézők között akitől kölcsön lehet kérni egy melltartót!!

Van ám nálunk még hab is a tortán!!

Név szerint A Latin Combo!!

Életem egyik csúcspontja volt úgy fellépni egy meglepetés születésnapon a Gresham-palotában hogy közben Ők koncerteztek!

Naná hogy még a térképről is lementünk már Miattuk!

Summázgatva bárhogy is, köszönöm hogy részesei lehettünk ennek a sok-sok pörgős, dilis, röhögős, néha kicsit sírdogálós, de mindenképpen különleges történésnek.

A tarisznyánkban ezek az ajándékok már mind-mind szépen benne vannak.

Bizony ezt nem mindenki mondhatja el magáról. Legyünk hát büszkék.

És persze nyugi.......lesz még alkalom ropni, pörögni, nagyokat röhögni.

Nincs is más teendőnk mint fogni A Tánccipőt, és VAMOS A BAILAR!

És persze Lilihez! Mert megérdemeljük A Legjobbat! :-)

Szólj hozzá!

2021\05\03

Anyának lenni életre szóló projekt :-)

Anyáknapja.

A tegnapi nap margójára. ☀

Vannak dolgok, amire büszke vagyok ( és vannak amire nem....).

Az biztos hogy ami leginkább büszkeséggel tölt el, életem "fő művei" a két Fiam!

Péter, és Ádám.

Nyilvánvalóan nincs náluk jóképűbb, kedvesebb, okosabb széles e Világon! :-)

Anyának lenni nem mindig fáklyásmenet.... de minden nehézséget felül ír a mosolyuk, a hangjuk, vagy csak az hogy kimondják: Anyu.

9 hónapig szó szerint össze voltunk nőve. :-) Aztán úgy 20 évig nap mint nap együtt voltunk, többé-kevésbé tudtam Róluk mit csinálnak, merre járnak.

Gyakran megnevettettek, néha megríkattak, nem ritkán felidegesítettek, de volt hogy a frászt hozták rám, vagy csak simán falramásztam tőlük.

Ma már akár hogy is nézem, felnőttek.

Külön élnek, külön utakon járnak.

A legszebb napok, ha hallom a hangjukat, ha látom Őket, ha együtt vagyunk.

És mikor ilyen kincsekrer lelek:

Hát ezért érdemes!

És én azóta is "igyekszem szép lenni, és szeretem ha együtt eszünk"!

Mert Család csak egy van.

És az enyém tutira a legjobb, legszebb, és mindenben LEG. Punk-tum!

Köszönöm Nektek. :-)

És jusson eszetekbe mikor megnevettetlek, mikor megint fotózgatlak Titeket, mikor a frászt hozom Rátok, vagy épp falramásztok tőlem.....

Anya csak egy van! :-)

Szólj hozzá!

live élet család gyerek happy anyáknapja happyday amiklasszunk

2021\03\31

Hiszek a Mesékben II.

Tagadhadatlanul tavasz van, és kész.

Ha nem is az igazi, kicsit beszűkült, zártabb mint szeretnénk, de mégiscsak van!

A virágzó fák, a zöldülő természet, no és az hogy a héten végre biciklire szálltunk abszolute megerősíti ezt.

Ma a Margit szigetet vettük célba, gondolván így szerda délután biztos nem lesznek túl sokan.

Nos........tévedtünk. Nem is tudom láttam e már ennyi embert a nagyréten, és szinte mindenhol?

Bicikliről szemlélve csodálkoztunk a sok kisebb, de inkább nagyobb csoporton, akik leginkább maszk nélkül heverésztek szerte szét.

De a sétálók nagy részének a fején is max napszemüveget láttunk...

Ámbátor most nem is erről akakrtam írni.....

Imádom a sok szebbnél szebb fát, a millió kis virágzó gizgazt, a jó levegőt, és a virágillatot.

Menet közben persze fotózgattam kicsit. :-)

Nyilván rögtön kiszúrtam az

"Ensana Thermal Margitsziget Health Spa Hotel"

( igen kéremszépen, "egyszerűen ez a Hotel" neve....) mögött pompázó virágzó fát! Kattintottam is 1-2-t, de a 16h-ás napfényben nem volt az igazi.

Mondtam is, visszafelé majd újra erre kell jönnünk, mert ugye a naplementés fények az igaziak!

Kerekeztünk hát tovább, nézelődve, csodálkozva.

Következő megállónk a Rózsakert, ahol több pad is van, és mégsem a tömeg.

Elővettem a kis gyümölcssaláta uzsonnánkat, és jóízűen falatozva elfogyasztottuk.

Innen séta ( akkor már persze maszkban!) az állatkert, ahol mindig van valami jópofa újdonság. Ma a kontyossegű tyúkokat, és kakast fedeztük fel. :-) Mondjuk valószínűleg nem ez a hivatalos titulusuk, de pont úgy néztek ki, mintha nagyon csini kontyot viselnének a püspökfalatjukon.

A páva nagysága is megtisztelt minket, egészen közel jött, csak sajnos megszólalt. Amitől mondjuk majdnem frászt kaptam, pedig régen tudom, szebb a páva, mint a pulyka, csak az a rémes hangja.....

És akkor még az igazán csajos, rózsaszín farkú kutyusról nem is beszéltem. :-)

Séta és újabb tekerés következtében meg kellett állnunk egy kis lángososzásra, hiszen végülis igazán kisportoltuk magunkat, kvázi megérdemeljük, na! Én meg az aszaltszilvás forralt bort nodepláne. :-)

Ezek után irány a szökőkút, ami még ugyan nem szökik, de az előtte levő emlékműnél már gyönyörű a virágoskert.

Mellette a part mentén megint csalogatott egy pad, ahol még ejtőztünk egy kicsit. Nagyon szeretem csak úgy nézni a Dunát. Tele hajóval. Bár mind ki volt kötve, de mégis. Megint 1-2 kép.

Közben a nap megyen szépen lefele, eddig pólóban voltunk, vegyük csak szépen a pulcsikat felfele. És induljunk lassan hazafele. :-)

Sportosan vissza a másik oldalon, ahol még süt a nap. Millió futó velünk szemben. Nos.....

Nagyrét után bekanyrodás a fent említett Hotel mögé, hiszen vár a gyönyörű fa, most már a fények is szuperek, jöhetnek a klassz fotók.

De hol a telefonom.....??

Kosár 2x kipakol, táskám 3x.....zsebeim....bakker!

A padon hagytam...?? A sziget másik végében??

Zsolt közölte, nélkülem gyorsabb ( kikértem volna magamnak, de ez nem az a helyzet volt....), maradjak itt, visszadargázik az ominózus padhoz. Ahol jobbra , balra fiatalok haveroztak, hangoskodtak, menőztek.....

Kivételesen nem vitáztam.

Maradtam, közben mantráztam hogy én egy mázlista vagyok, meg csak a héten is már 2x adományoztam kéregetőnek! Ma is! Pedig még el is mondta hogy bevallja, sörre kell. És még csak szerda van....És különben is sok a jóember, és én HISZEK A MESÉKBEN!

Ősszpontosítottam, láttam magam előtt ahogy Zsolt visszatér, kissé morcos fejjel, de a szájasarkában bujkáló mosollyal.....Még jó hogy kikapcsoltam az NFC-t ....és a telefontokban kis cédulára felírva 1-2 családtag telefonszáma......De igazán megérdemlem hogy meglegyen a telefonom! Most rendeltem hozzá új tokot! És különben is......

Amikor aztán megjelent Zsolt, kicsit izzadtan, kissé morcos fejjel. De a szája legeldugodtabb sarkában picurka mosolyszerűséggel....amit próbált még leplezni, de nem sokáig sikerült neki!!!

És igen!!! Megtalálta!! A pad közepén, ahol hagytam!! Jobbra, balra bulizó fiatalok és sok-sok sétáló között.

TudtamTudtamTudtaaaam! :-)

Naná hogy vissza mentünk A Fához ( közben lement a nap....de meg sem jegyeztem.....), megköszöntem neki, hiszen ha nincs, max otthon vettem volna észre a telefonom hiányát.

És onnan visszaszáguldozni.......meg talán annyira még én sem vagyok mázlista. Meg különben is.

Éljen a Tavasz, a Virágok, a Fák és a Méhecskék!

Meg Zsolt, aki most már a TelóTouron is aranyérmes! :-)

Szólj hozzá!

élet love happyday amiklasszunk

2021\01\14

Hiszek a Mesékben !

Mert Meseország mindenkié, nyilván!

Szeretek olvasni.

Persze leginkább a "happy and" végű történeteket szeretem, mint a filmekben is. :-) Történik az életben épp elég komoly, brutális, igazságtalan dolog, legalább ha a betűk között elmerülök, akkor legyen minden kerek.

Mégis, 2-3 laza regény után igényem van olyanra is, aminek van igazságalapja. Élettörténetre, riportra, útleírásra.

Ám most éppen a mesékhez nyúltam.

Méghozzá nem is akármilyenekhez.

Tavaly nagy port kavart a Meseország mindenkié című könyv.

Miután egy csomó mocskolódó szöveget olvastam róla itt-ott, nodepláne még olyan csökkent értelmű "embertársunk" is akadt aki nagy csinnadrattával le is darálta, nyilván meg kellett vennem. :-)

Most arról nem írnék hogy mire tartom azt, aki ledarál egy könyvet.....mert még annyit sem ér hogy koptassam a klaviatúrámat!

Ellenben pár szót a könyvről.

"Formabontó mesék az elfogadásról. A kötet 17 kortárs szerző meseátiratát tartalmazza, különféle marginalizált vagy hátrányos helyzetű csoporthoz tartozó szereplőkkel, gyakran mai környezetbe helyezett történetekkel."

Már tudtam, nekem való, hiszen szeretem a meséket, és szívügyem a hátrányos helyzetű emberek mellett kiállni.

Mondjuk lila gőzöm sem volt mi az a marginalizált..... :

"félreszorít, háttérbe szorít, a társadalom vagy a politikai élet peremére szorít".

Tessék. Egy könyv, aminek már az ajánlásából tanultam!

Aztán elkezdtem olvasni. Volt hogy 1 mesét, volt hogy egymás után kettőt is.

Hazudnék ha azt mondanám mindegyik tetszett. De a magyar népmesék közül sem tetszik az összes, már bocs.

Volt amelyiket elsőre nem is igazán értettem. Én mondjuk biztos nem azzal a mesével kezdtem volna a könyvet, amelyikkel nyitott.

De az biztos hogy nem találtam köztük megbotránkoztatót, vagy bármire hajlamosítót. Hacsak arra nem, hogy igenis el kell fogadni a másikat, a (szerintünk) hibáival együtt.

Mert nem attól függ ki milyen ember, hogy a szivárvány melyik színét tükrözi a bőre, vagy a szeme. Vagy attól milye van, abból is mennyi, mi több, netán milye nincs.

A kedvencem "Tivadar, a háromfülű nyúl".

A Zafír-erdő közepén, a Répa utca 6. szám alatt Nyuszi Mama kisnyuszikat hozott a világra. :-)

A 3 testvér közül rőgtön kilógott Tivadar, akinek három füle volt!

Naná hogy csúfolták az iskolában, lehetett ő bármilyen okos, szép, vagy ügyes.

Hogy hogyan alakult a sorsa, olvassátok el. Annyit megsúgok, nekemvalóan. :-)

Talán az állatok sokkal okosabbak mint mi emberek...?

Szerettem "Avarbarnát" különösen ahogy Csuja Imre elmeséli :

https://www.youtube.com/watch?v=3glgmR6buhQ&t=23s

és "A boszorkány meséjét" pláne Szinetár Dóra előadásában :

https://www.youtube.com/watch?v=iMR6BD_RZuI

De sorolhatnám még, hiszen a 17 meséből sok megrezegtetett bennem valamit.

Különbenis igényes az egész kiadás, úgy ahogy van, sok-sok szép illusztrációval.

Szóval ha netán valakit érdekelne a véleményem, nem bántam meg hogy beszereztem, és jól látható helyre kerül a könyvespolcomon.

Sok sikert "Vaslaci", és ne hagyd magad "Óriásölő Margaret"

Szólj hozzá!

élet mese amiklasszunk eljszinesen meseországmindenkié

2020\11\11

"Maszkimálisan" tele a hócipőm!

Kapjuk már össze magunkat emberek!

Tényleg jobb ha nyafogás van?

Asztmás vagyok, jó......szerencsére "csak light-osan". Azon kívül ilyen-olyan allergiás, és néha egy szatyor fülétől is "behurkásodik" a kezem.

Mi több én is jobb szeretem a friss levegőt, mint a "szűrtet".

De bakker! Az életem legnagyobb problémája legyen, hogy most egy ideig maszkot kell hordani úton, útfélen!!!

Könyörgöm örüljünk már hogy lyuk van a seggünkön. Mert bizony az sincs mindenkinek. Szó szerint.

Nem ez lesz a kedvenc évem. Mint ahogy gondolom a világon talán senkinek.

Elmaradt a családban esküvő, várva várt utazás, koncertek, bulik.

Kapjabeakovid!

Én sokakkal ellentétben nem tudom mit, és hogyan kéne csinálni, szigorítani, tiltani, vásárolni, szervezni.

Nem így tennék dolgokat......de szerencsére ezt nem nekem kell eldöntenem! És mázli hogy nem annak a sok "énbezzeg tudom a tutit" embernek sem, akik annyit osztják az észt. Az egyik nap azért háborognak mert sztük valami nem elég szigorú, míg a másik nap azért, mert "miazhogymáreztsemlehet"??

Most olyasmi történik a világban, ami eddig még sosem. És nincs ember, aki biztosan tudhatná mi lesz a következő napon.

Sajnos nem vagyok vallásos. Pedig talán úgy könnyebb lenne. Ezt sem tudom.

De hiszek benne hogy ezen az ilyesztő, fenyegető, és bizonytalan helyzeten is túl leszünk.

Gyakran morgok magamban......vagy Zsoltnak :-) ......nehogymár még ezt sem? Ide sem?

Tényleg nem lesznek Adventi vásárok?? Az egyik kedvenc időszakom! Végig szoktam forraltborozni az összeset.

És fogok is még zúgolódni. Ez is tuti.

De juszt is találnifogok mindig valamit, aminek akkor is örülnifogok, ha a fene fenét eszik!!

És sütök mézeskalácsokat, és készítek Grincs fát!

És idén is kicsicsázom a lakást nemsokára, mert imádom a Karácsonyt!

És megajándékozom a szeretteimet, mert bár szerintem is a szeretet ünnepe, de pont ezért szeretek meglepiket adni! És mert az ajándékozás nem a pénzről szól, hanem a szándékról, és mert a szívemből jön.

Mi lenne ha azt a sok energiát amit morgásba, nyafogásba, mi több gyűlölködésbe, mások fikázásába fektetünk, most átfordítanánk szeretetbe, adakozásba, jótékonykodásba ( MERT AZ SEM MINDIG KERÜL PÉNZBE!!!), vagy csak kicsit mások megsegítésébe? Nyálas? Sebaj.

Aki eddig rá tudott mosolyogni másokra, az most is rá tud. Mert a szemeden igenis látszik a mosoly, még maszk mögül is.

Próbáljunk meg ésszerűen viselkedni! Megtenni amit lehet, magunk, a Családunk, és mások védelmében.

A fenemegesz hogy nem mehetünk táncolni!! Hogy ugrott a SalsaWellness.

De azért hogy előbb-utóbb újra nyithassanak a Tánciskolák, az éttermek, a bulihelyek, és nodepláne azért hogy el is tudjunk majd menni, mi több a Rokonaink, a Barátaink is mindannyian mehessenek majd bárhová ahová szertnének, most fogjuk már vissza egy kicsit magunkat!

Még ha nehezünkre is esik.

Mert megéri!

Mert lehet hogy te az egészség szobra vagy, és lepattan rólad ez a mocsok covid, de sajnos van akinek ez nem megy ilyen könnyen.

Szóval kérlek.

Majd behozzuk!!

Tudom,ígérem. :-)

Remélem.

Kérlek.

Rajz: Eszti Berzsán

Szólj hozzá!

live élet happy amiklasszunk covid

2020\10\24

Csak úgy sétikálunk, és egyszercsak felfedezünk ezt-azt.

Hercules - villa.

Ősz van.

Szeretem.

Az illatát, a színeit, a hangját. Ahogy az avar zsizseg, mikor lépkedek rajta.

A hulló falevelek táncát nézni, és megpróbálni lefotózni.

Szerencsére Zsolt is szeret sétálni, vagy már megszerette...? :-)

Gyakran előfordul hogy csak "leugrunk kicsit" tenni egy kört a környéken, és 2-3 óra lesz belőle.

Mint ma is.

Pedig borongós, szürke az idő. Mégis.....van benne valami szép.

Persze Óbuda minden évaszakban egy csoda. Nem véletlenül élünk itt 36véve.

Ebéd után tettünk egy jó nagy kört.

Úgy 3,8 km-eset. :-)

Már hazafelé tartottunk, mikor megint majdnem elmentünk a Hercules - villa mögött, mint már sokszor.

De gondoltam egyet, és letértünk a megszokott útvonalról, hogy bekukucskáljunk a kerítésen. Aztán láttam, nyitva van a kapu.

Nosza!

Kiderült hogy nem csak érdekes romokat láthatunk, de a fedett részek alatt csodálatos mozaikok bújnak meg.

Itthon kicsit utána olvasva, megint tanultam valamit:

"Az aquincumi helytartóság nem csak a helytartói palota egyetlen reprezentatív épületéből állt, hanem ide sorolhatók mindazok a díszes paloták, fürdők, szentélyek és gazdag lakóházak, amelyek a Duna-ág óbudai oldalán a helytartói palotával szemközt, az egykori katonaváros északkeleti és északi sávjában sorakoztak. A közigazgatási negyed épületei adtak otthont a tartomány igazgatására szolgáló hivataloknak és itt voltak a magasrangú tisztviselők lakóházai is, amelyek egyike a Meggyfa utcában lévő ún. Hercules-villa. "

"Az épület központi magja a 2. század első felében épülhetett. A 3. század elején, amikor valószínűleg a hivatalos reprezentáció nagy része is átkerült a katonaváros “tiszti házaiba”, az épületet kibővítették, padlófűtéssel látták el, a padlókat mozaikkal burkolták. Három egymásba nyíló lakószobában a mozaikpadlók egy része beszakadt a szobák alatt húzódó fűtőcsatornába. A két délebbi helyiségben csak a helyi, pannoniai műhelyben készült geometrikus díszítésű keretmotívum részletei maradtak meg, a harmadikban viszont épen maradt a középmező (embléma) nagyobbik fele, amely Héraklész és Nesszosz kentaur párviadalát ábrázolja. Ez az embléma valószínűleg egy alexandriai mozaikműhely alkotása, és nem csak Aquincumban, de egész Pannoniában eddig az egyetlen import darab. A tablinum padlója vidám, mámoros dionysosi thiasost jelenített meg, az épen maradt részleten Amor kínálja szőlőfürttel a felé tartó nősténytigrist. A különálló fürdőépületet itt is mozaikkal ékesítették. Majdnem épen maradt meg az apodyteriumot burkoló mozaik, amely ökölvívó párt ábrázol, a győztes, izmait megfeszítve, diadalmas testtartással áll, míg kiütött ellenfele vérző fejjel már földre rogyott."

"A falakat freskók díszítették. Néhány jellemző motívum rekonstrukciója a tablinum védőépületében került bemutatásra."

Már sokszor tapasztaltam, nem szabad csak úgy elsétálni dolgok, épületek, ezek-azok mellett, néha igenis érdemes bekukucskálni! Zsolt persze időnként falramászik, pláne ha lezártnak tűnő területekre tévedünk miattam. De igazából még sosem zavartak el sehonnan, ellenben gyakran fedeztünk fel szép, érdekes, izgalmas dolgokat.

Különben is, csak akkor látsz, ha nyitott szemmel jársz.

És ha így teszel, az Élet megmutatja hogy szép.

Ui:

Az idézetek az Aquincumi Múzeum oldaláról kerültek ide.

Szólj hozzá!

budapest élet magyarorszag óbuda romok Aquincum amiklasszunk Hercules-villa

2020\10\20

Egy NyugodtDíjas csajszi (nem)mindennapjai :-)

Avagy üzenet a Ligetvédőknek!

Kedd van. Végre kisütött a nap. Csak nem fogok itthon ülni?

Hát irány a Liget!

Sokat járunk ide, szeretem. Imádom az óriás fákat, és az újonnan ültetetteket is.

Évek óta folyamatosan változik, abszolúte az előnyére.

Többek között valahogy nem értettem a ligetvédőket .... sem.....miből gondolták hogy itt tömeges fairtás lesz??

Mert nem lett!!

Nyilván szükség volt kivágásokra, de nagyon sokat ültettek, mi több, átültettek!

És még többet is lehetett volna ha a "felvilágosult tüntizők" nem űzik ki a faátültető gépet az országból....amelyik 95%-os túléléssel helyezi át máshol a fákat! Gratula. Arról nem beszélve, ha tetszik, ha nem, időnként sajnos a fák is haldokolnak......és így veszélyesek lehetnek a mai viharos időkben.

Más példát is láttam a zöld környezet megkímélésére.

A szintén sokak szerint felesleges, és csak pusztítással járó Magyar Zene Háza is szépen épül.

Körülötte fák, és hogy mik vannak....??? BENNE fák!

"A japán sztárépítész Sou Fujimoto által tervezett, szinte teljesen áttetsző, környezetbarát építmény arra törekszik, hogy harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között."

Az utolsó képen középtájt 2 munkás ül a tető szélén, mögöttük egy lyukon kandikál ki egy túlélő.

Ki hitte volna?

Hogy a fejlesztéshez, jobbátételhez néha ugyan rombolni kell, de lehet ezt emberi módon is? Úgy hogy ha el is veszünk, annál többet adjunk vissza?

És ez csak kis szelete a Ligetnek.

Egy másik, gyerekparadicsomi, és sport részről legközelebb.

Folyt.köv. :-)

Szólj hozzá!

budapest élet zöld fejlesztés liget fák lovebudapest amiklasszunk lovehungary magyarzeneháza

2020\10\09

Meseország, ne hagyd magad!

Avagy a farkas bezzeg megeheti a Nagymamát ?

Döbbenetes ami történik......

Hogy a szakértők, és gyűlölködők országa lettünk!

Hogy mennyien tudják a tutit arra, mit hogyan kéne csinálni. Otthon ülve....a sezlonyon....Hogy belélegezzük a maszkkal a széndioxidot,.......

...hogy nem így kéne ezt-azt szervezni.

Hogy mindenki maradjon csak a saját hazájában, ha bármikor legyilkolhatják a családját, vagy ha még ivóvizük sincs, akkor is.

Hogy a Piroska nagymamáját ugyan megeszi a farkas, de az semmiség, ám ha egy másik mesében 2 apukája van egy kislánynak, az maga a fertő. Ezért aztán könnyen lehet a gyerekből leszbikus......nos.......

Gratulálok a sok felvilágosult szűklátókörűnek!

No meg a példamutatóknak......akik könyveket darálnak....amiket persze nyilvánvalóan nem olvastak.

Márpedig Meseország igenis MINDENKIÉ!

Szegényé, gazdagé, látássérülté, fiúé, lányé.

A gyűlölet az amit le kellene darálni. Vagy csak egy varázspálcával elfogadássá változatni.

Egyszerűen megérteni hogy nem vagyunk egyformák, és ez így van jól. Nem kell szeretni azt ami nem tetszik....nem kell megvenni, elolvasni, megnézni.

Nem kell Halloweent ünnepelni ha nem akarunk, de ne gyalázzuk azt aki megteszi.

Tényleg nem lehet háborgás, hőbörgés, utálkozás nélkül élni??

Pedig érdemes lenne megpróbálni.

Sajnos vannak sárkányok....de én hiszem hogy legyőzi őket a szegénylegény.

És bár a Hófehérkét megeteti a mérgezett almával a banya, jönnek a törpék és megmentik! Nodepláne mégsem lesz minden mesehallgató kisgyerekből apróember. Akiből pedig mégis, az akkor sem biztos hogy bányász lesz. Ám ha igen, akkor viszont büszke lehet magára!

Könyörgöm. Legalább a meséket hagyjuk szárnyalni, ha már köztünk annyian földhözragadtak!

Szólj hozzá!

Hét	Ked	Sze	Csü	Pén	Szo	Vas
<< <		Archív
			1	2	3	4
5	6	7	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17	18
19	20	21	22	23	24	25
26	27	28	29	30	31